Életének 75. évében váratlanul elhunyt Palánkai Tibor építész, a MÉK korábbi alelnöke.
Szomorúan és fájdalommal értesítjük a szakmát, hogy barátunk, kollégánk Gáts András okl. építészmérnök, vezető tervező a Somogyi Építészek Kamarája tagja 2023. július 29-én életének 74. évében elhunyt. A SOMOGYTERV (1973-1986), a KAPOSTERV Kisszövetkezet (1986-1990), a Gáts és Tsa Bt. (1990-1993) majd végül GARCHITEKT Kft. (1998-2021) építész vezető tervezője volt.
Kamaránkban alapításunk óta látott el különböző tisztségeket Etikai-fegyelmi bizottság elnöke (1996-2005), elnökségi tag (2005-2009) majd pedig a Felügyelőbizottságunk tagja volt (2017-2021).
A végső búcsújára 2023. Augusztus 11-én pénteken a kaposvári a keleti temetőben 15 órakor kerül sor.
Őszinte részvétünk a családnak, emlékét szívünkben őrizzük:
Somogyi Építészek Kamarája
üdvözlettel:
Lőrincz Ferenc Lőrinc elnök
Somogyi Építészek Kamarája
2023. augusztus 1-én elhunyt Csíkszentmihályi Péter (1941-2023) építész- belsőépítész, formatervező-iparművész, egyetemi tanár, professor emeritus, az MTA doktora.
1964-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán, tanárai a középiskolában Somogyi József, a főiskolán Borsos Miklós, majd Megyeri Barna, Szrogh György építész ( tanszék vezetője).
1968-tól a Főiskola Építész Tanszékén oktatott, adjunktus, majd docens. 1991-ben elnyerte a Római Magyar Akadémia ösztöndíját.
1992-ben egyetemi tanárrá nevezték ki.
1989–1991 között oktatási rektorhelyettes, 1991–1996 között pedig MIF megbízott rektora volt.
1997-től a Soproni Egyetemen (Nyugat-Magyarországi Egyetem) az Építész Szak képzésnek kidolgozója volt. Az Alkalmazott Művészeti Intézetben a Belsőépítész Tanszéket vezette belsőépítészeti tervezést, bútortervezést, kreatívtervezést oktatott.
2001-ben a Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettet kapott.
2003-ban a MOME-én tiszteletbeli mester (DLA honoris causa) címet kapott.
2011-ben Nyugat-Magyarországi Egyetem professor emeritus címet adományozott számára.
Szomorúan és fájdalommal értesítjük a szakmát, hogy barátunk, kollégánk Gáts András (1949-2023) okleveles építészmérnök, a Somogyi Építészek Kamarájának tagja 2023. július 29-én életének 74. évében elhunyt.
Gáts András a kamara alapítása óta látott el különböző tisztségeket a Somogyi Építészek Kamarájában, 1996-2005 között az Etikai-fegyelmi bizottság elnöke, 2005-2009 között elnökségi tag majd 2017-2021 között pedig a Felügyelőbizottság tagja volt.
Őszinte részvétünk a családnak, emlékét szívünkben őrizzük
Somogyi Építészek Kamarája
2023. június 8-án hetvenkét éves korában elhunyt dr. Puhl Antal Ybl-díjas építészmérnök, egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, filozófia/esztétika szakos bölcsész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
(1950. október 30.– 2023. június 08.)
Puhl Antal 1975-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Középülettervezési Tanszékén, Diplomadíjjal.
Építészmérnöki pályafutását a KÖZTI-nél és az IPARTERV-nél kezdte, majd a 1977 és 1987 között BME Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszékének adjunktusa volt. 1981-ben végzett a Mesteriskola V. ciklusában.1987-től 1991-ig a Finta József műtermében (Lakóterv), 1991-1992-ben önálló műtermében dolgozott. 1992-ben Szentendrén önálló tervezőirodát hozott létre, amelyet 2010 óta Dajka Péterrel közösen jegyzett. 1993-ban címzetes egyetemi docensi, 2009-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. DLA-fokozatot 1999-ben szerzett. 2010 és 2016 között a Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékét vezette, leköszönése után is tanár maradt a tanszéken. 2015-ben esztétikából szerzett MA diplomát a DE Filozófia Intézetében.
2020 novemberében professor emeritus címet kapott.
Puhl Antal nevéhez fűződik többek között a Budapesti Vidám Park elvarázsolt kastélya (Török Ferenccel), az Erzsébet téri Kempinski Hotel (Finta Stúdió), a nyíregyházi Korona Szálló, valamint a MOM Park Bevásárlóközpontja (Dajka Péterrel, Dobrányi Ákossal) és irodaházai (Marián Balázzsal), a Matild palota épületének átalakítása luxusszállodává, (Budapest, Ferenciek tere, Dajka Péterrel)
Díjak: Ybl Miklós-díj (1993), Pro Architectura-díj (2002) és Wéber Antal-díjas (2015), többször is általa tervezett épület kapta az Év Lakóháza díjat.
2023. Június 18-án életének 95. évében elhunyt Gáyor Tibor építész, festő, grafikus, érdemes művész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, a kortárs magyar képzőművészet jelentős alkotója.
Gáyor (Gágyor) Tibor 1929. április 14-én született Rákospalotán. 1951-ben a Műegyetem Építészmérnöki Karán, majd 1958-ban a Bécsi Műszaki Egyetem Építészet fakultásán szerzett diplomát. 1956-tól a Bécsi Műszaki Egyetem Építészettörténeti Intézetének tanársegédje volt.
1963-tól szabadfoglalkozású képzőművészként grafikával, festészettel, fotóval, 1969 óta konceptuális művészettel foglalkozott, 1972-től 1986-ig hajtogatott tektonikai sorozatot készített.
2009-ben érdemes művész címet kapott művészi életútja elismeréseként. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Képző- és Iparművészeti Osztályának rendes tagja volt.
Özvegye Maurer Dóra Kossuth-díjas grafikus, festő, a nemzet művésze, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke.
Június 9-én elhunyt dr. Szűcs Endre Ybl-díjas és Pro-Architectura díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozatának tagja.
(Budapest, 1944. február 29. - Budapest, 2023. június 9.)
Szűcs Endre egy Vas megyei kis falu szülötte, családjának dunántúli és erdélyi kapcsolatai meghatározóak építészeti gondolkodásában.
Mérnök édesapja hatására kezdte meg tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, ahol 1968-ban szerzett diplomát. A politikától átitatott egyetemi légkört fojtogatónak, az oktatásban előtérbe helyezett Bauhaust túl szikárnak és ridegnek érezte. Az akkor tudatosan háttérbe szorított népi építészet, a szecesszió és a historizmus iránti elköteleződésében az egyetemi korrektorként oktató Makovecz Imrétől kapott megerősítést, akivel később, a Kós Károly Egyesüléshez való csatlakozáskor szoros baráti és szakmai kapcsolatba került. A '68-as események hatására több évfolyamtársa hagyta el az országot, ő azonban – Orosz István szavaival élve – nem térben, hanem időben disszidált, műemlékekkel foglalkozó építészként a múltban találva meg a kapaszkodót.
A „klasszikus" műemlékvédelem kezdő építészként lett a szakterülete, majd 1981-ben műemlékvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett. A FIMÜV Műemléki Osztályán kapott tervezési feladatok során találkozott a századforduló üvegablakaival. Évtizedek óta keresi, dokumentálja és rendszerezi a nagy-magyarországi üvegművészet remekeit. Ebből írta doktori disszertációját (1985), és ennek eredményeit összegezte a többéves, építész (Dörgő Miklós, Obreczán György, Földényi György) és üvegfestő (Fűri Judit és Gonzáles Gábor) alkotótársakkal folytatott kutatómunka eredményeit összegző, 2005-ben megjelent hézagpótló könyvét a Megfestett fény – díszüveges munkák a történelmi Magyarország építészetében 1945-ig címen.
Kezdetben a FIMÜV Műemléki osztályának munkatársaként, majd később magánzóként, jelentős számú műemlékfelújítás tervezője volt. Egyik legjelentősebb munkája az alsóbogáti Festetics-kastély felújítása (Tóth Péterrel, 2014), amivel Europa Nostra díjat nyert az Európai Unió legrangosabb, műemlék felújításokra kiírt pályázatán, valamint a Pro Architectura, és az ICOMOS díjat is kiérdemelte.
A Mérmű Stúdió 1980-ban alakult Szűcs Endre vezetésével, először Szépítők PJT névvel, műemlék-helyreállítási főprofillal. A rendszerváltás után csökkentek a műemlékes feladatok, így a hagyományőrző családi házak tervezése vette át ennek helyét, főleg a Balaton-felvidéken, az Őrségben és az alföldi tanyavilágban. Szűcs Endre a Balaton-felvidék szerelmese, a tájba simuló népi építészet ügyének élharcosa. Megszállott, aki ezt az örökséget „bebíróként" – azaz a 70-es években ideköltözött városi értelmiségiként – is folytatni kívánja, meggyőzve az ügy fontosságáról őslakosokat és építtetőket egyaránt. Az általa vezetett Mérmű alkotóműhely az építészeti feladatok széles körét öleli fel, nevéhez kapcsolódik Sopron Fő terének és belvárosi utcáinak rekonstrukciója, valamint a várfal sétány tervezése (Vladár Ágnessel, Sallós Csabával, Dósa Papp Tamással, és dr. Örsi Károly kerttervezővel). A szakrális építészeti alkotások közül kiemelendő a Kárpát-haza templom Verőcén.
Szűcs Endre mesterként e kortárs, mégis minden ízében ősi hagyományokon alapuló, a pontos építészettörténeti, ikonográfiai, üvegművészeti és népi építészeti ismeretek szintéziseként megszületett zarándoktemplom tervezéséhez kiváló tanítványát, Tóth Pétert fogadta alkotótársul.
Szűcs Endre a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként 1993 és 1996 között Zakariás Attila sepsiszentgyörgyi építésszel a gyimesi népi építészetet kutatta, melynek során mintegy 100 épület felmérése és fotódokumentálása történt meg. Ezt követően nem csupán rajzban és tudományos értekezés formájában, hanem a valóságban is átörökítették a gyimesi házakat: lebontásra ítélt régi épületeket vásárolnak, szedik szét, hogy a Gyimesközéplokon kialakított, alapítványi formában működő falu múzeumukban újra felépítsék. Az 1990 -ben indult kezdeményezésük eredményeként mára tizennyolc épület és egy kápolna áll a területen.
Szűcs Endre közel 50 éve építész, s e fél évszázad java részét a műemlékek, a régi házak megmentése, és a történelmi múlttal rendelkező környezetben történő helyreállítások, új házak tervezése töltötte ki. A Balaton-felvidék hagyományos építészetének megújítása, a műemlékvédelem területén elsősorban a népi építészeti értékek dokumentálása és megmentése, valamint a 19-20. századi magyar építészet világszínvonalú üveges munkáinak kutatása során végzett kiemelkedő tevékenységéért 2014-ben Ybl-díjat kapott.
1990-ben a Magyar Műemlékvédelemért emlékplakettje szakmai elismerésben, két ízben Építészeti Nívódíjban, 2006-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetésben részesült. Több mint egy tucat Év Háza díj nyertese, 2011-ben Pro Architectura díjat, 2013-ban Europa Nostra díjat kapott az alsóbogáti Festetics-kiskastély műemléki felújításáért.
Az általa vezetett műterem immár három évtizede működik sikerrel, a magyar szerves építészetet képviselő Kós Károly Egyesülés tagjaként mesterként közreműködik a Vándoriskolában. Tizennégy évig volt a soproni, jelenleg a szentendrei és az óbuda- békásmegyeri főépítészi zsűri tagja. Rendszeresen publikál, az Országépítő folyóirat szerkesztője. A lengyel-magyar építészeti kapcsolatok ápolója, a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozatának tagja.
Az életrajzot összeállította: Dénes Eszter [2016]
Tanulmányok
1958–1962: II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, Budapest
1963–1968: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar
1978–1981: BME Műemlékvédelem és Konzerválás Szakmérnöki diploma
1983: Doktori disszertáció: Színes üvegablakok Budapest századfordulós építészetében
Munkahelyek
1968–1976: MÉLYÉPTERV (Mélyépítési Tervező Vállalat)
1976–1982: FIMÜV (Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalat Műemléki Osztály)
1982–1986: Szépítők Műemléki Tervező Társaság PJT, stúdióvezető
1987–2017: MÉRMŰ Építész Stúdió (Gmk, Kisszövetkezet, Szövetkezet, most Kft.), stúdióvezető
Művészeti szervezeti tagság
Kós Károly Egyesülés (2000)
Lengyelországi VITRÁZS KÖR (építészek, művészettörténészek, üvegfestők egyesülete) tagja (2003-tól)
Sopron város tervtanács tagja (2001-2011)
Szentendre város tervtanács tagja (2012-2019)
Óbuda-Békásmegyer tervtanács tagja (2013-2017)
2013–2023: Magyar Művészeti Akadémia, 2013–2014: levelező tag
2014–2023: rendes tag
2015–2023: MMA Határon túli magyar és lengyel ügyek referense
Társadalmi, közéleti szervezeti tagság
2001–2011: Sopron város főépítész zsűrije
2012–: Szentendre város főépítész zsűrije
2013–: Óbuda- Békásmegyer főépítész zsűrije
2013–: lengyelországi VITRÁZS KÖR tagja (építészek, művészettörténészek, üvegfestők egyesülete)
Május 30-án elhunyt Paolo Portoghesi ( 1931. november 2.- 2023. május 30.) ismert olasz építész, teoretikus, történész és a római Sapienza Egyetem építészetprofesszora.
Elnöke volt a Velencei Biennálé építészeti szekciójának, a Controspazio folyóirat főszerkesztője, valamint a Politecnico di Milano Egyetem Építészeti Karának volt dékánja.
1929 - 2023
sajnos….
Megint örökre ellépett tőlünk, egy előző generációt erősítő, csendes, tehetséges termékeny építész.
Egy csendes, még annál is tehetségesebb grafikus, könyvillusztrátor.
Emődy Attila Ybl-díjas építészmérnök életének 94-ik évében itt hagyott bennünket.
“Egyszerű mezei építész” így szerette aposztrofálni magát.
Feszes, poroszos temperamentumú alkotó volt, aki hangsúlyozta és erősítette az elvet mely szerint az építész nem csupán építész, hanem építészmérnök.
Épületei visszafogottak, mérnökiek, szikárság mellett is érzelemmel telített alkotások.
Mai szemmel nézve is komoly mennyiségű, tömegű életmű.
Munkahelyei: Iparterv, Buváti, Közti, Artunion.
Építész-tervező társai: Arnóth Lajos ( Sam), Botka Mária, Hejhál Éva, Harsányi István, Németh György, Reischl Gábor, Tokár György, Vukovich Miklós, Vadász György, ….
Munkái: lakóépületek, családi házak, művelődési ház, mozi, ravatalozó, rendelők, lelkigyakorlatos ház, BEAC ELTE sportközpont, számtalan ipari és kereskedelmi épület.
Kezdő építészként, mellette nevelkedve, tiszteletet parancsolt gondolkodásmódja, mérnökiessége, s bár megmosolyogtuk feszességét, katonás elvárásrendjét - nem csoda, hisz hadapródiskola volt a középiskolája - lenyűgözött minket tudása, világlátottsága, rajztehetsége, és az utolsó kapupánt csavarig átgondolt, kirajzolt - grafikai világában is teljes önálló műveknek tekinthető - tervei.
Szabadkézi rajzai, könyvillusztrációi vonalvezetésének finomsága, érzékenysége egy különlegesen gyengéd lélek világát tárta elénk.
“T” vonalzója, amivel leélte építészmérnöki életét itt díszíti a falamat, vári lakásában használt rajztáblája, mely az ostrom alatt számtalan belövést kapott - szintén.
Attila, emléked megmarad.
M. Miltényi Miklós - 2023 május.
Letölthető tartalom:
