A Magyar Építész Kamara elnöksége nevében mély fájdalommal tudatjuk, hogy Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara volt elnöke 2018. február 4-én vasárnap, életének 77. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt.
Barsiné Pataky Etelka temetése 2018. március 02-án pénteken 14.30-kor lesz a Farkasréti Temetőben.
"2013 óta elnöktársam volt, és sok egyeztetést küzdöttünk végig. Megrázóak az ilyen szituációk, amikor távozása előtt egy héttel még élénk beszélgetést folytattunk a választásokról, kamaráink jövőjéről.
Emléke bennünk él."
Hajnóczi Péter
a Magyar Építész Kamara elnöke
Letölthető dokumentum:
Barsiné Pataky Etelka életrajza
Zalaváry Lajos temetése 2018. február 28-án (szerdán) 13.00 órakor lesz az Óbudai Temetőben.
94 éves korában elhunyt Zalaváry Lajos Kossuth és Ybl-díjas építész.
A Nemzet művésze, a Középülettervező Vállalat ( KÖZTI) vezető építésze,a Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja, a Magyar Építőművészetért-érem kitüntetettje. a BME Középülettervezési tanszékének volt óraadó tanára , a MÉSZ Mesteriskola IV-VI. ciklusban mestere, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Letölthető tartalom:
SZAKIRÁNYÚ KÉPESÍTÉS
SZAKMAI GYAKORLAT
SZAKMAI REFERENCIÁK
Hosszan tartó, súlyos betegség után, 82. évében elhunyt Hörcher Ferencné, született Horkay Nóra, urbanista, építészmérnök.
Pályáját a Postaigazgatóságon kezdte, ahol nevéhez fűződik többek között az agárdi és a dorogi posta épülete is. Ezt követően érdeklődése a városépítészet felé fordult, a VÁTI tudományos munkatársa lett. Később az ENSZ Habitat és a magyarországi Phare Iroda vezetője is volt.
Műegyetemistaként aktívan részt vett az 1956-os forradalom előkészítésében, amiért az egyetemről kirúgták, majd rövidebb ideig megelőzési céllal néhány napra el is zárták. Családja és barátai mellett a Magyar Urbanisztikai Társaság és pályatársai is gyászolják.
Tisztelettel meghívóm Dr. Csák Máté (1938-2017) építész búcsúztatására és síremlék-avatására 2018. január 27.-én 11 órára a Fiúmei Úti Sírkert, Nemzeti Emlékhely Művészparcellájába (42-1/A/1-42. sz. sírhely)
Érzelmes Cégtörténet
A Gergely és Sattler Építészirodát Gergely Zsolt és Sattler Anna alapította a „gmk időkben”, 1982 szeptember 12-i bejegyzéssel, MŰTEREM’12 névvel.
Az alapítás előtt Gergely Zsolt a KERTI-ben 1976-tól 1978-ig (B Vadász Éva műtermében), majd a KÖZTI-ben (Dísz téri irodában, Tolnai Lajos műtermében) dolgozott, míg Sattler Anna 1,5 év MÁVTI után a BME Lakóépülettervezési tanszékén, Malecz Erika hívására, mint tanársegéd oktatott.
Ez a 6 év az önállósítás előtt adta a tapasztalatot, hogy merészen, talán vakmerően, de belevágjunk.
A környezet mozgásban volt, de semmi infrastruktúra – tervezői díjszabás, felelősség biztosítás - nem létezett a magán irodák működéséhez, ennek ellenére többedmagunkkal ( Ungár Péter, Kisbán Mária, Hőnich Henrik és mások…) belevágtunk az állami szervek vonakodó, kényszerű támogatásával.
Itt külön meg kell említeni a HVG vállalkozássegítő, támogató munkáját, Tibor Ágnes újságírót, aki sokat tett az állam és a vállalkozni akaró civilek érdekegyeztetésének érdekében.
Fő motiváció volt a szabad, önálló építészeti tervezés, ahol a legfőbb „főnök” nem az iroda/vállalat vezető és a vállalati tervtanács, hanem a Munka és a Megrendelő. Nem Maszekok lettünk- ez a szó a hírek szerint az ötvenes évek államosító lendülete idején keletkezett, betűszó, kifejtve: Rohadt Magán Szektor…nem Maszek, hanem Önálló életet kezdtünk, olyan állami környezetben, ahol ezt nem tanultuk, nem gyakoroltuk, de mertük és csináltuk és lassan sok hiba után beletanultunk és élveztük….
Mindig azt a munkamorált követtük, hogy az építészet nem a tervező egyedüli, önkifejező tevékenysége, amit a megrendelő, mint mecénás támogat, hanem aktív szereplője a folyamatnak, ahol minden szereplő próbál egyetértésre jutni, tudatosan törekszik a kompromisszumra, érdekegyeztetésre, a win-win alapján. Ahol akkor van tervzárlat, amikor minden fél elégedetten dől hátra és tud a másikra hálával, szeretettel tekinteni: jó mulatság, jó munka volt… tudom, hogy nem így van az idézet, de így tartom korrektnek, emberesnek.
A másik, nem kevésbé fontos motiváció a családi élet fenntartása, megélése az otthon végezhető munka által, amely a család minden tagjára hatással van, mindenki-apróságok és öregek részt vesznek benne ki - ki tehetsége és érdeklődése, szándéka, tudása szerint. Élet és munka egységének a megteremtése, a megélése a cél, ez volt az álmunk…és valóra vált, így dolgoztunk és éltünk 2014-ig, 32 éven át.
Társam távoztával (2014-05-23) az egymást inspiráló, néha stresszes, indulatba csapó vitákkal, de legtöbbször egymásnak adogatott és továbbgondolt ötletekkel haladó, építkező tervezésre nincs lehetőségem, de a folyton változó jogszabályokkal sem vagyok képes kibékülni, amelyek az egyszerűséget hangsúlyozzák, miközben egyre kiismerhetetlenebbek.
Nem tartom erkölcsösnek, hogy a bejelentéssel, egyszerű eljárás alapján, építési engedély nélküli lakóházak építésének lehetőségével a szomszédok hatósági kontroll, védelem nélkül maradtak - hiszen ha nincs hatósági engedély, nincs is hatósági értesítés: a fellebbezés, jogorvoslat esélye nélkül a szenvedő szomszédok magukra maradnak hadakozni a potens, tőkeerős beruházóval szemben, pont az ablakuk alatt…
A munkaközösség tagjai voltak, előbb a legbelsőbb körJ Márton, Gábor 82-től, majd János 84-től
Sattler Tamásné, aki a számítógép korszak előtt 8 példányban, átütő papírra gépelte a műleírást és a költségvetést, bármikor hadra foghatóan,
Sattler Tamás, aki mindezt hol jobban, (bocs nagypapi) hol morogva, de eltűrte
Pintér Ágnes statikus, Villányi László elektromos szakági tervező, Sárvári Zoltánné (Fifi) épületgépész a gmk időben
majd később, már a betéti társaság munkájában, mint altervezők
Kisbán Sándor statikus, Nemestóti Éva statikus, Pintér Imre statikus,
Farkas Egon és Farkas Egonné Sári statikus
Szabóné Fischer Zsuzsa statikus
Molnár Rezső épületgépész, Molnár István, Klinda László (Bubu) épületgépészek,
Lovas József, Jerkó Anikó épületgépész
Tarnay Mihály, Kovács Zsuzsanna elektromos szakági tervezők,
és aki a számítógéppel a rajzolásban alkalmi segítségünk: Boór Zoltán, majd Petró Margó építészek
Akiknek dolgozhattunk:
Cered Községi Tanács, Szigethalom, Bakonyoszlop, Bakonyszentkirály, Bicske,
Fővárosi Önkorm Beruh Üo, Bp VII. ker Önkorm, FŐTÁV, Közgazdasági Politechnikum, Gödöllő Egyházi Iskola
Magánszemélyek: szaporodó, vagy válással osztódó családok változó, megújuló vagy vadonatúj otthonának megteremtése
Kösz Mindenkinek!!!
Mély fájdalommal, de Isten akarátaban megnyugodva tudatjuk, hogy életének 79. évében 2017. december 22-én elhunyt szerető családtagunk Csorba Veronika.
Csorba Veronika 1964-1994 között a FŐKERT munkatársaként szerzett elévülhetetlen érdemeket a hazai parktervezés, -építés és -fenntartás terén. Számos fővárosi közpark, közkert és intézménykert tervezője. Legnevezetesebb művei a városligeti Vakok kertje, a Múzeumkert, a Hajógyári-sziget közparkja és a Bécsi kapu előtti Európa park.
Csorba Veronika emlékét megőrizzük.
Paksy Gábor, az egykori VÁTI nyugalmazott vezérigazgatója, a MUT örökös tiszteletbeli elnöke 2017. december 24-én hosszú, súlyos betegséget követően örökre eltávozott.
Búcsúztatása a pesti Szervita templomban lesz (Budapest V. kerület Szervita tér) 2018. január 22-én 15.00 órától, utána egykori kollégái és tisztelői 17.00-19.30 között a Magyar Urbanisztikai Társaság Nagytermében (Budapest IX. Liliom utca 48.) emlékeznek rá.
December 4-én hétfő hajnalban, 55 éves korában, súlyos betegség következtében elhunyt Csontos János József Attila-díjas költő, író, újságíró, építészeti publicista.
Csontos János az írószövetség választmányi tagja, az NKA Szépirodalmi Kollégiumának kurátora volt, alapítója a Határ, a Folyam, a Magyar Napló új folyama és a Nagyítás című irodalmi lapoknak. Újságíróként dolgozott a Hajdú-Bihari Naplónál, az Esti Hírlapnál, a Magyar Nemzetnél, a Duna Televíziónál és a Magyar Időknél.
Csontos János 1962. június 12-én született Ózdon. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika-fizika, majd magyar-francia szakán tanult, 1988-ban diplomázott.
Újságírói pályáját a debreceni Egyetemi Életnél kezdte, majd 1987-től a Hajdú-Bihari Napló munkatársa volt. 1990-ben megalapította a Debreceni Krónika című napilapot, 1991-ben pedig a Szabadhajdú című hajdúböszörményi hetilapot. 1992-től az Esti Hírlap kulturális rovatvezetője, 1994-től 2009-ig a Magyar Nemzet publicistája, majd főmunkatársa. Közben 2001-től másfél éven át a Duna Tv Kalendárium című magazinjának szerkesztője is volt. 2009-ben megalapította a Nagyítás című irodalmi hetilapot. 2011-ben az MTI szerkesztője, 2012-től a HungaroControl Zrt. munkatársa, 2015-től a Napi Gazdaság, majd a Magyar Idők főmunkatársa.
Filmes pályáját az ezredfordulón kezdte. Szerkesztette és Glokalfilm nevű cégével gyártotta a Kő kövön (Hír Tv, 2007-2010), az Építészet XXI. (Duna Tv, 2011) című televíziós magazinokat, rendezője volt a Tizenkét kőmíves építészeti beszélgetéssorozatnak, amelyet húga könyv formájában is közreadott. Csontos János építészeti közélet iránti elkötelezettségét jól példázza egy neki címzett fiktív levélrészlet is, amely a Tervlap.hu hasábjain jelent meg tavaly nyáron:
Másfél évtizeddel később, amikor eléd állok, hogy „ Hugi [Csontos Györgyi], megálmodtam egy remek címet, Tizenkét kőmíves, kortárs építészeti portréfilmek lennének tizenkét nekifutásban” – kategorikusan elhajtasz: „Tesóm, foglalkozz inkább a saját céheddel, az írókkal – engem itt ismernek...” (Tíz év múlva megfogadom a tanácsodat: ez lesz majd az Írókorzó.) Fél év sem kell, hogy visszasomfordálj: „Tesóm, csináljuk meg mégis, de egyszerűen nem bírok tizenöt alá menni...” „Ha találsz olyan dévai népballadát, amiben tizenöt kőmíves szerepel, nem bánom” – csillantom meg legendás kompromisszum készségemet. A tizenkét epizódból öt év alatt végül harminchat rész lesz, film- és könyvszéria, valóságos intézmény. Később ebből doktorálsz a pécsi egyetemen; még az e-mail címedben is az szerepel, hogy DLA.
Irodalmi tárgyú filmeket is készített. Tagja volt a Magyar Filmakadémiának, a Tokaji Írótábor és a Publishing Hungary kuratóriumának is. Újságíróként, publicistaként a Pethő Tibor-emlékérem, a Szellemi honvédelemért díj, a Csengery Antal-díj és a Bertha Bulcsú-emlékdíj birtokosa volt. Irodalmi munkásságát a 2015-ben odaítélt József Attila-díjon túl a Tokaji Írótábor Kishordó-díjával és Quasimodo-különdíjjal ismerték el. Építészeti újságíróként, filmesként a Kós Károly-díjat, az Ezüst Ácsceruzát, a Dercsényi Dezső-díjat és a Magyar Urbanisztikáért díjat is elnyerte
forrás: tervlap.hu
Gaziantep escort izmir travesti Betbaba giriş Casibom Casinoslot giriş Cepbahis giriş hd film izle Hiltonbet giriş Piabet Pusulabet giriş Okey oyna PDKS
