Ma hajnalban elhunyt Turányi Gábor DLA, Ybl- és Pro Architectura díjas építész, tanár, a MOME professzora.
Kitüntetései:
Épületek és tervpályázatok:
Vallomása:
„Felmenőim között nem voltak mérnökök és építészek. Ennek ellenére szüleim támogatták a mérnöki vonalat, a biztos kenyér reményében. Nagyanyám műkedvelő festő volt, akitől némi rajzkészséget örökölhettem. Nagyjából így kezdődött sodródásom az építészet világa felé, amely elég hamar vonzódássá, majd szerelemmé alakult. Ez inkább érzelmi alapon történt, viszont tudatosan figyeltem olyan tanáraimra, mint Beszédes Kornél vagy Török Ferenc. Tőlük sok biztatást kaptam, hasonlóan Jurcsik Károly mesteremtől. Később Szendrői Jenő, a Mesteriskola vezetője fogadott bizalmába. Tehát azt mondhatom, hogy a tudatosság helyett inkább az említett karizmatikus személyek tisztelete döntötte el pályaválasztásom, illetve határozta meg pályám kezdetét.”
forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tur%C3%A1nyi_G%C3%A1b
lásd még : Turányi Gábor székfoglalója MMA – 2014. május 9.
https://www.mma.hu/epitomuveszet2/-/event/10180/turanyi-gabor-a-hazak-elete
Götz Eszter írása Turányi Gáborról
2020. március 15-én, 93 éves korában elhunyt Csaba Lászlóné Juhász Sára Ybl-díjas építész, a magyar ipari építészeti úttörője, a Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja. Cs. Juhász Sára a harmadik építésznőként kapta meg a legmagasabb hazai szakmai elismerést, az Ybl-díjat 1966-ban „az Esztergomi Szerszámgépgyár és egyéb ipari épületek építészeti megoldásaiért".
Forrás: https://epiteszforum.hu/elhunyt-cs-juhasz-sara-epitesz
Szomorúan tudatjuk, hogy életének 85. évében elhunyt Kampis Miklós Kossuth-díjas építész, a nemzet művésze.
Széles körű szakmai és közéleti tevékenységét folytatott, részt vett a Magyar Építész Kamara létrehozásában, az első elnökség tagjaként a gyakorlatban is segített útjára bocsátani köztestületünket, elnökként és tagként dolgozott a MÉK Felügyelő Bizottságában, tanácsaival, bölcs, iránymutatásával segítve az elnökségek munkáját.
KAMPIS MIKLÓS Kossuth-díjas építésztől, a Nemzet Művészétől, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjától 2020. március 21-én, szombaton 11:00 órakor veszünk végső búcsút Kaposvár Keleti temetőjében (Kaposvár, Mező u. 35.), a katolikus egyház szertartása szerint.
Vezette a Somogy Megyei Építész Kamarát, aktív szerepvállalásával segítette a régió és városa, Kaposvár építészetét, értékeinek megújulását, fejlesztését.
Alapítója és másfél évtizedig vezetője, majd tiszteletbeli tagja volt a Kós Károly Egyesülésnek, oktatott a Műegyetemen és a KKE Vándoriskolában. 2000–2011 között a Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet tagja, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt. Akadémikusként az MMA Felügyelő Bizottságában dolgozott.
Kampis Miklós szakmánk meghatározó tanító, szervező és tervező egyénisége volt, közéleti tevékenysége a Magyar építészet számos területére hatott.
(fotó: MMA)
Kampis Miklós
(Budapest, 1935. november 14. – Kaposvár, 2020. február 25.)
a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar építész, a Kós Károly Egyesülés alapítója, igazgatója és örökös tagja.
Életpályája
Édesapja Kampis Antal művészettörténész.
1946–1949 között a sárospataki gimnáziumban tanult, majd technikumba került. 1954–1959 között végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán, majd 1966-1968 között a városépítés-városgazdálkodás szakmérnök szakot. Két évet a fővárosban a Buvátinál, majd 1961-től Kaposváron dolgozott, egészen 1986-ig a Somogytervnél, előbb építésztervezőként, majd vezető tervezőként és műteremvezetőként.
1986-1997 között a Kaposterv építésziroda tagja, elnöke. 1997 óta a K+K 2000 Építésziroda cégvezetője.
1965 körül, Makovecz Imre unszolására kezdett antropozófiával foglalkozni. Körülbelül tíz évig tanulmányozta az irányzatot az elérhető irodalom segítségével, majd a hetvenes évek közepétől stúdiumokat, tanfolyamokat szervezett. Közben a Somogyterv tagjaként a somogyi népi emlékek felmérésével, illetve a szennai falumúzeum fejlesztésének előkészítésével foglalkozott, így amikor 1970 körül megismerkedett Csete Györggyel és a Pécs csoporttal, a népi építészetben találták meg a közös nevezőt.
1976-ban a kezdeményezésére jött létre a Dél-Dunántúli Építész Stúdió, amely az állami tervezőirodák keretein túlnyúló, szabadabb együttműködésre adott lehetőséget. A 60-70 fős tagságban kaposvári, pécsi, szekszárdi és zalaegerszegi építészek voltak a meghatározóak. A Stúdiónak, amelyet később antropozófiai tanulmányaival együtt a Kós Károly Egyesülés közvetlen előzményeként értékelt, 1980-ig volt az igazgatója.
1983-ban Lőrincz Ferenccel, L. Szabó Tündével és Kovács Péterrel közösen tervezte legjelentősebbnek tartott munkáját, az új kaposvári köztemetőt, amely az 1987-es áttervezés ellenére nem épült meg. Kezdeményezésére alakították ki a kaposvári belváros sétálóutcáját, amely a maga idejében párját ritkító beruházás volt Magyarországon, illetve részt vett a város 1985-ben elfogadott rendezési tervének készítésében. 2001-ben Kossuth-díjat kapott, az indoklás szerint „példamutató várostervezői munkásságáért, a Kaposvár belvárosának emberi léptékű újjáalakítása érdekében kifejtett tevékenységéért”.
Az 1980-as évektől rendszeresen antropozófiai kurzusokat tartott, eleinte az 1981-ben Makovecz által alapított visegrádi építőtáborokban, majd a Magyar Építőművészek Szövetségének budapesti székházában. 1989-ben meghatározó szerepet játszott az organikus építészet művelőinek legfontosabb magyarországi szervezete, a Kós Károly Egyesülés létrehozásában, amelynek 2004-ig igazgatója volt (ekkor tiszteletbeli örökös tagnak választották). Közreműködésével jött létre az egyesülés Vándoriskolája, illetve a Szabadoktatási Kollégium. Hatvanadik születésnapját 1995-ben Gerében ünnepelte az egyesülés.
A rendszerváltást követően a szakmai közéletben is szerepet vállalt:
1997–2001 között a Magyar Építész Kamara elnökségének tagja volt, amelynek már megalakításánál is közreműködött. 2009-2019 között a MÉK FEB elnöke. 1997–2005 között pedig a Somogy Megyei Építész Kamara elnökeként dolgozott. 2000 óta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja. A kétezres években a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán oktatott „szerves építészet” tantárgy egyik előadója volt.
„Az organikus építészet esetében a térről és időről is (…) másként kell gondolkodnunk: lényiségnek kell felfognunk ezeket a filozófia nyelvén dolognak mondottakat. Az idő az ARCHÉK, az őskezdetek szubsztanciája, a tér pedig az ARCHANGELOS, az időről való híradást hordozók lényisége. Az idő születése belső szemlélet, a téri külső a megszületett időben való visszatükröződés eredménye. Ennek ismerete nélkül mint az idő, mind a tér halott fogalom, amelyből élő építészet, élő kultúra nem születhet.” (Kampis Miklós: A szerves építészetről)
Díjak, elismerések
Ismert munkák
Búcsúzunk kollégánktól Jávor Évától, aki rövid, súlyos betegség után február 11-én elhunyt. Emlékét kegyelettel őrizzük.
Borostyánkői Mátyás DLA az IPARTERV volt elnök-vezérigazgatója hosszas betegség után, 2020. február 28-án eltávozott.
Ágostháziné dr Eördögh Éva Mária
építész, szakmérnök
Életének 86. évében csendesen elhunyt.
Búcsúztatására és urna elhelyezésére 2020. április 1-én 11 órakor, a balatonalmádi Szent Imre Templomban, szentmise keretében kerül sor.
Gyászolják: gyerekei, unokái, dédunokája, rokonai és barátai
Kapcsolat: bence.agosthazi@gmail.com
1972-ben szerzett építészmérnöki oklevelet a BME Építészmérnöki Karán.
1978-1980 között a FÉK V. ciklusának hallgatója.
1972-1980 között Egerben a Heves megyei Tervező Vállalatnál vezető építész tervező;
1980-1982 Szentendrei város főépítésze;
1982-1987 az OMF Heves Megyei műemléki területi referense;
1987-1990 Szentendre, Városgazdálkodási Vállalat tervező csoportjának vezetője;
1990-1997 a Szentendrei Építésziroda egyik tulajdonosa és vezetője Alföldi Györggyel,
1997-tól a Kocsis Építésziroda Bt. alapítója és beltagja.
Fontosabb megvalósult munkái:
Eger, Szent János u. 11., Vörösrák Étterem (1975-1976);
Noszvaj, vendégház (1977, Kiss Csabával);
Szentendre, Stéger köz, 16 lakásos csoportház (1982);
Szentendre, Bogdányi u., lakóház és üzlet (1989);
Szentendre, Rab Ráby tér 2., lakóház (1990, 1993-ban „Az Év Lakóháza” díj);
Esztergom, Rákóczi tér, Kereskedelmi Bank Rt. bankfiók (1991-1992, munkatárs: Alföldi György);
Szentendre, új városi köztemető (1991-1994, Alföldi Györggyel, Osváth Gáborral);
Gödöllő, üzletház és lakások (1993, Alföldi Györggyel);
Szentendre, Munkácsy u. 13., lakóház (1995);
Szentendre, OTP Bank Rt., bankfiók, rekonstrukció (1996, Alföldi Györggyel).
Részlet az Ybl Miklós díj (1996) indoklásából: „Szentendre és a Dunakanyar térségének szellemiségére épülő, példamutató építészeti tevékenységéért”
Temetés időpontja: 2020. Március 3., reggel 09:45.
Helyszín: Farkasréti temető, a Makovecz ravatalozóban kezdődik a szertartás.
2020. február 3-án hajnalban elhunyt Rex-Kiss Béla Zoltán építész, belsőépítész, iparművész
( 1943. július 11. Debrecen - 2020.február 03. Budapest )
1967 Magyar Iparművészeti Főiskola (MIF), építész szak
1972 -1974 MÉSZ Mesteriskola ( FÉK II. ciklus )
1967-1968 KERTI építész, belsőépítész
1969-73 között a KÖZTI belsőépítésze
1973-tól 1980-ig az IPARTERV építész-tervezője Gulyás Zoltán mellett
1980-1985 Vikuv
1989-1992 Rex & Szűts Építésziroda
1992-től a Technoart Kft. tulajdonosa, ügyvezető igazgatója.
Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségében a Belsőépítész szakosztály tagja volt.
2017-ben a Magyar Iparművészeti Főiskolán 50 éve diplomázottak kiállításán is szerepelt a FUGA - Budapesti Építészeti Központban
A Magyar Építőművészek Szövetsége tagja. Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti tagozatának vezetőségi tagja.
1975, 1976 az Iparterv Kiváló Tervezője
1978. az Építőipar Kiváló Dolgozója
2012. Ferenczy Noémi díj
forrás: http://www.mabe.hu/magyar_belsoepiteszet_1945-2012
Nekrológ
Rex-Kiss Béla építész belsőépítész iparművész 1943. július 11-én született Debrecenben.
Az Iparművészeti Főiskola – ma MOME - elvégzése után a KERTI-ben kezdett belsőépítészként, majd a KÖZTI után az Ipartervbe került, ahol Gulyás Zoltán műtermében ipari épületek és művelődési létesítmények építészeti tervezésére kapott megbízást.
Ezalatt elvégezte a Mesteriskolát – mestere Gulyás Zoltán volt. Közben a Művészeti alap tagjakét kisebb belsőépítészeti munkákat végzett az Iparművészeti Lektorátus részére.
A rendszerváltás, a tervezővállalatok felbomlása után önálló tervezőként dolgozott, majd 1989-ben feleségével, Szűts Zsuzsa építésszel saját céget alapítva elsősorban középületek belsőépítészeti kialakításának tervezését végezte. Emellett lámpák és egyedi bútorok tervezését és kivitelezését is vállalta, melyben egyre nagyobb örömét lelte.
A Kontrax irodaház teljes belsőépítészeti kialakítása és rendkívül magas szintű kivitelezése tevékenység- és léptékváltást hozott munkásságában.
Technoart Kft. néven új céget alapított, melyben nagy léptékű belsőépítészeti munkák tervezése és kivitelezése mellett igényes anyagok, termékek forgalmazását is vállalta. A cég egyre növekvő számú- és léptékű megbízásokat kapott, melynek csúcspontja a MUPA teljes belsőépítészeti tervezése volt 2002-2005 között – ekkor kb. 20 fősre duzzadt a kezdetben két fős műterem, ahol már számítógépes feldolgozással készültek a tervek.
Élete végéig aktívan dolgozott és közben elméleti tevékenységet is folytatott – tanulmányt írt a belsőépítészet mibenlétéről, melyre az NKA-tól ösztöndíjat kapott.
Munkásságának elismeréséül 2012-ben Ferenczy Noémi díjat kapott.
Elhunyt Fülöp Péter ( 1948-2020) építész és településtervező, vezető tervező
