Az 1995. évi XXVIII. Törvény a nemzeti szabványosításról, egyértelműen megszabadította a honi tervezőirodákat és tervezőket a szabványok kötelezővé tett használatától, azáltal, hogy önkéntessé tette alkalmazásukat. Ezt elsősorban az EU-hoz való csatlakozásunk előfeltételeként, az EU-ban megfogalmazott és alkalmazott, piacgazdasági, fogyasztóközpontú szemléletmódot követő magatartás miatt alkották, annak érdekében, hogy az államot, mint a korábban a szabványalkotás fő finanszírozóját és fő érdekeltjét függetlenítsék a szabványalkotástól, és szerepét áthelyezzék a piacgazdaság szereplőire.
(Ez a törekvés a szerzőjogi törvénnyel is összhangban született, hiszen a törvénnyel kötelezővé tett szabványokat, amint a jogszabályokat sem védi a szerzői jog.)
Időközben számos új jogszabály megfogalmazta a szabványok alkalmazásának szükségességét, gondoljunk csak az OTÉK, vagy a tervezési nyilatkozatot előíró aktuális rendeletek sorára, melyben a szabványok alkalmazásáról, vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás használatáról nyilatkoznunk kell. De miként adhatunk ki nyilatkozatot, ha a szabványokat nem ismerjük, évek óta nem követjük nyomon változásukat, érvényességüket, és a szakterületünket érintő szabványok egy része nem is áll rendelkezésre magyar nyelven? És miként dönthetjük el, hogy mely szabványt alkalmazzuk önkéntesen a kb. 23000 érvényben lévő szabvány közül, ha nem ismerjük pontos tartalmukat?
A szabványok célja nem változott, a fogyasztó érdekében a technika fejlődését figyelembe véve, minimális minőségi szintet követel meg. Azt az évtizedes félreértést, minthogy a szabványt nem kötelező alkalmazni, azaz önként választhatjuk, hogy nem is alkalmazzuk, meg kell szüntetni, ugyanis ennek egyenes következménye egy minősíthetetlen terv, korszerűtlen épület! Az önkéntesség három módon alkalmazható, azzal a megjegyzéssel, hogy nyilván mi döntjük el melyik szabványokat választjuk ki a 23000 érvényben lévőből:
- szabvány betartása,
- szabványban meghatározott egyenértékű megoldás,
- a technika fejlődése által újítás bevezetése a szabványnál jobb megoldás (magasabb minőség) érdekében, melyet független tanúsító szerv feleltet meg a szabványnak.
A szakmagyakorlási munkabizottság szabvány albizottságának munkáját e tanulmányban foglaltuk össze, fenti okfejtés értelmezésére megvizsgálva a szabványokkal kapcsolatos jogszabályi környezetet is.
2010. februárjában szakmánkat érintő teljeskörű szabványgyűjtést készítettünk, hogy feltérképezzük az építészetet közvetlenül és közvetetten érintő szabványokat, valamint a bevezetett, érvényben lévő angol nyelvről fordítandó szabványok mennyiségét.
Hogy könnyebben eldönthető legyen egy-egy szabványról, hogy az pontosan milyen szakterületet érint, kik azok a célcsoportok, akik az adott szabvány használatában elsősorban érdekeltek (tervezők, szakági tervezők, szakértők, kivitelezők, építőanyag gyártók, műszaki ellenőrök, vagy tanúsító szervezetek), kategorizáltunk az egyes érdekcsoportokat. Ezt a „szabványgyűjtemény_makróval_keresővel_xls” fájlban igyekeztünk megjeleníteni, de a munka ezen része korántsem teljes. Mintegy 150 szabvány átolvasásával elsősorban az ICS91-es főcsoporton belül tettünk erre utaló megjegyzéseket az utolsó oszlopokban. A harmonizált szabványokat „o” jellel láttuk el, amint azt az MSZT nyilvántartásában is így találjuk. A harmonizált szabványok feltérképezése a 2010. áprilisi állapotot mutatja, a 91-es és 97-es csoporton belül teljes.
2010. júliusában a MÉK belépett a Magyar Szabványügyi Testület tagjai sorába, felismerve azt az egyedülálló lehetőséget, amit a szabványok a piaci szereplők versenyhelyzetében jelentenek, elsősorban nemzetközi szinten. Ugyanakkor a szabványalkotásban résztevő kamarai tagok szabvány bizottságonként legalább egy szavazattal támogathatják építészkamarai érdekkörben álló szakmai oldalról a készülő szabványokat.
- Előszó
- Szabványgyűjtemény használati útmutató
- Szabványgyűjtemény Excel kereső makróval (2021 január)
Archív anyagok:
- Szabványgyűjtemény Excel kereső makróval (2020 július)
- Szabványgyűjtemény Excel kereső makróval (2020 január)
- Szabványgyűjtemény Excel kereső makróval (2019 július)
- Szabványgyűjtemény Excel kereső makróval (2017 május)
- Szabványgyűjtemény Excel kereső makróval (2018 március)
- Szabványgyűjtemény Excel kereső makróval (2018 június)
- Szabványgyűjtemény Excel kereső makróval (2018 december)
Elfogadva a 2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy határozattal.
Elfogadva a 6/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy határozattal.
Kapcsolódó linkek:
https://mek.hu/index.php?link=A_MEK_2020_szeptember_11_i_Kuldottgyulesenek_dontesei
Letöltendő melléklet:
2021 MÉK költségvetés
Tervpályázati kiírás minták
Az itt található Tervpályázati Útmutató és Tervpályázati kiírás minták célja, hogy segítséget nyújtsanak a tervpályázatot kiíróinak a pályázat előkészítésében, a lebonyolításában, a bírálatában és az eredményhirdetésében is, a jól használható és szakszerű kiírás elkészítésével.
A mellékelt dokumentumok munkaközi állapotú, de szerkeszthető word ( .docx ) formátumban letölthetőek és felhasználhatóak.
Kérjük amennyiben kérdése van vagy hibát talált jelezze a mek@mek.hu email címem.
Dokumentumok:
Hatályos jogszabályok: https://mek.hu/index.php?menu=jogszabalyok 3.3. és 3.4 pont
Elfogadva a 14/2019. (12.02.) sz. MÉK Kgy határozattal.
Kapcsolódó linkek:
https://mek.hu/index.php?link=A_MEK_2019_december_2_i_Kuldottgyulesenek_hatarozatai
Letöltendő melléklet:
2020 MÉK költségvetés
Elfogadva a 11/2018. (11.30.) sz. MÉK Kgy. határozattal, módosítva a 6/2019. (05.31.) sz. MÉK Kgy. határozattal.
Kapcsolódó linkek:
https://mek.hu/index.php?link=A_MEK_2018_november_30_i_Kuldottgyulesi_hatarozatai
https://mek.hu/index.php?link=A_Magyar_Epitesz_Kamara_Kuldottgyulesenek_2019_majus_31_i_hatarozatai
Letölthető dokumentum:
2019 MÉK költségvetés
2019 MÉK költségvetés - módosított
Elfogadva a 18/2017. (11.10.) sz. MÉK Kgy. határozattal, módosítva a 6/2018. (05.25.) sz. MÉK kgy határozattal.
Kapcsolódó linkek:
https://mek.hu/index.php?link=A_MEK_20171110_i_Kuldottgyulesenek_hatarozatai
https://mek.hu/index.php?link=A_MEK_20180525_i_Kuldottgyulesenek_hatarozatai
Letölthető dokumentum:
Kamaránk emblémáján és weboldalának fejlécén egy régi kapuzat látható felesben fotó és rajzi megjelenésben. Erről a kapuzatról adunk tájékoztatást érdeklődő tagjaink számára.
A kapu az esztergomi királyi palota kápolnájának oldalsó falán található, keletkezése III. Béla király palotaépítéséhez kötődik, amely 1180-85 között létesült. A királyi magánkápolna nyugati fő homlokzatában nyílik a bélletes román kori főbejárat, felette látható a kb. négy méter átmérőjű rózsaablak. A kapun belépve a kápolna keresztboltozatos hajójába jutunk, amelyet a szentély felé diadalív határol el. A szentély egészen különleges architektúrát mutat, kettős oszlopok veszik körül. A mi kapunk a hajóból nyíló és mellékterekbe vezető, egymással szemben levő kapuk egyike.
Az esztergomi középkori palota a török kor pusztításai miatt letarolva, egy ágyúbástya alatt rejtőzött, saját romjaival betöltött helyiségekkel. Rendszeres feltárása 1934-38 között folyt a Műemlékek Országos Bizottságának, személy szerint Gerevich Tibor, Lux Kálmán irányításával, a helyreállítás Lux Géza építészeti tervei szerint, Várnai Dezső helyszíni építészeti kutatásaira támaszkodva történt. A helyreállítás akkori módszertana előremutató volt: Az eredeti, megtalált épületrészekhez tégla és modern vasbeton födém kiegészítéseket alkalmaztak. Egyedüli kivétel a kápolna volt, ahol annyi építészeti kőelem, töredék került elő, freskókkal a felületükön, hogy a boltozati rendszer hitelesen helyreállítható volt.
A kápolna belső terének kitisztítása során egyértelműen kirajzolódott a hajó, amelynek mind északi, mind déli irányba volt egy-egy átjárója, kapuja. Ezek kávája meglehetősen szétroncsolódott, de a padlószinten szerencsésen a helyükön voltak a kapubéllet tartóoszlopainak lábazatai. A leletek közt sok olyan kőelem került elő, amelyek eredeti helyét az építészeti kialakításban betöltött szerepük tisztázásával lehetett azonosítani.
A tört – másként cikk-cakkos – pálcatagos íves kőelemeket Lux Kálmán a körablak részeinek tartotta. Megbízta Várnai Dezsőt, hogy próbálja összeállítani. Várnai azonban megállapította, hogy a két oldalsó átjáró záróívét képezik a kövek. Ezeket sikeresen a helyükre is illesztette.
„Mindjárt az első összeállítási kísérlet nem várt eredményt hozott. Kiderült ugyanis, hogy ez a kísérlet nem egy teljes kört eredményezett, hanem közel két félkörívet. Igen ám, de még csak nem ugyanazzal az átmérővel. Az egyik félkörív cca. 20 cm-rel volt nagyobb, mint a másik. Most már szerintem csak az volt a kérdés, hogy a feltárt falmaradványok között hol van két ajtónyílás, ahol ez a méretdifferencia mutatkozik. Az már kétségtelen volt, hogy az ún. körablak nem a tetőtér bevilágítója lehetett, hiszen „belső oldalai”is freskókkal borítottak voltak. (…) Ezek után most már kézenfekvő volt, hogy a két hasonló kapuív egymással szemben az északi és déli oldalkápolna kapujának íve lehetett, nem más, ugyanis itt a küszöbméterek árulkodtak (az egyik 1,05, a másik 1,25 m fesztávú)” - írta Várnai Dezső 1972-ben kelt utódokumentációnak nevezett emlékiratában.
A Magyar Építész Kamara emblémájában szereplő kapuzat tehát egy Árpád-kori magyar királyi és egy újkori (műemlékhelyreállító) építészeti alkotás csúcspéldája, jelentős magyar emlék eleme, így hát bátran felvállalhatja a magyar építész társadalom az országos kamara szimbolikus ábrájaként.
Dr. Vukov Konstantin
MÉK Műemlékvédelmi tagozat vezetője
A Testület tagjai a tagozati gyűlés határozata alapján:
Berényi Mária, Zsemberi István, Zámbó Terézia, S. Vasi Ildikó, Koszorú Lajos, Dr. Németh Iván, Dr. Nagy Béla.
A testület tagja továbbá a kérelmező területi kamarájának képviselője.
A 2015. január 30-i budapesti testületi ülésen a MÉK Szakmai cím adományozási szabályzatára alapozottan részletesen meghatározták azokat tartalmi követelményekre vonatkozó ajánlásokat, amelyek szerint a cím adományozási kérelemhez csatolandó mellékletek összeállítandóak, és a szakmai szempontokat, melyek a portfóliók bírálata során a Testület tagjai mérlegelnek.
A MÉK Szabályzata szerint benyújtandó mellékletek:
3. A cím megállapításához szükséges mellékletek
3.1. Szakmai gyakorlat igazolása
3.2. Szakmai önéletrajz
3.3. Portfolió
3.4. Szolgáltatási díj befizetésének igazolása
3.5. A MÉK elnökség szakmai állásfoglalása szerinti kitüntetések esetén a 3.1 – 3.3. szerinti mellékleteket nem kell csatolni
Részletes tartalmi követelmények - a Döntést Előkészítő Testület ajánlása:
3.1. Szakmai gyakorlat(ok) igazolása - ajánló levél - portfólióba befűzve
- iroda(k), építészstúdió(k) neve, címe, elérhetősége,
- beosztás, végzett tevékenység megnevezése,
- vezető tervező(k) neve,
- munkatársak neve ( felsorolása),
- az eltöltött időszak megjelölése ( év, hónap ),
- megvalósult épületek felsorolása,
- vezető tervező(k) / javaslatot tevő(k) rövid ajánlása + saját kezű – „igazoló”- céges aláírása és pecsét.
3.2. Szakmai önéletrajz - portfólióba befűzve
- végzettség(ek), diploma(k) - tanulmányok pontos megnevezése, felsorolása,
- munkahely(ek) (építész irodák), gyakorlati idő(k) ( év, hónap ),
- építészeti pályázat(ok) megnevezése, elért eredmények - munkatársak,
- tervek, tervfázisok felsorolása ( helyszín,települések megnevezése, fontosabb évszámok, főbb jellemzőik, jellemző alapadatok ),
- elfogadott terv(ek) felsorolása - helyszín megnevezése, évszámok, főbb
jellemzőik, alapadatok,
- tanulmányutak, külföldi utazások felsorolása,
- szakmai publikációk,
- nyelvismeret(ek),
- egyéb az elbírálás szempontjából érdekes adatok, ismeretek, tények.
3.3. Portfolió - tartalmilag hiteles dokumentum
3.3.1. Papír alapú portfólió - Összefűzött A4 vagy A3 lapokon
3.3.2. Digitális portfólió - a beadott portfólióval azonos módon összeállított, összefűzött pdf
vagy pdfa formátumban
Tartalom a 3.1 és a 3.2. szerinti dokumentumok és:
- a felelős tervezőként készített településrendezési munkák felsorolása, megnevezése, címe, főbb jellemzői (területe /ha/, a tervezési terület és a tervezés céljának rövid leírása),
- közösen jegyzett munkák az igazolást kiállító vezető tervezővel vagy más építésszel,
- közreműködés szintjének –„szerzőségi arányok”- meghatározása - esetleg %-os becslése,
- egyértelmű önálló alkotói munkarész(ek) - önálló feladatok dokumentálása, bemutatása,
- tervlapok, fotók, rajzok, illusztrációk,
- a területi állami főépítész véleménye a tervvel és/vagy a Kérelmező felelős tervezői munkásságával kapcsolatban (önállóan is benyújtható).
A bírálat szakmai szempontjai:
- egyértelműen megállapítható legyen az önálló munkavégzés, különösen az önálló
településrendezési tervezési teljesítmény (főépítészi vagy ehhez kapcsolódó közigazgatási gyakorlat önmagában nem elégséges referencia a cím eléréséhez),
- önálló alkotóképesség, egyéni, tiszta gondolkodásmód dokumentálása,
- tematikus gazdagság, műfaji sokszínűség megjelenítése,
- szakmai igényesség,
- a portfólió grafikai szerkesztése, igényessége,
- annak az érintett területi kamarának a véleménye, melynek tagja a címért folyamodó
tervező (a Szabályzat 4.5. szerint). A testület esetileg meghívott tagja továbbá a kérelmező
területi Kamarájának képviselője, aki a területi kamara elnökségi döntését képviseli az
érintett kérelemre vonatkozóan - ez a kérelemmel együtt írásban ( email) is benyújtható.
Budapest, 2015. március 17.
MÉK Településrendezési vezető tervező szakmai cím adományozási Döntés Előkészítő Testület
5 db országos tervpályázat folyt le sikeresen:
ötletpályázat
- Budapest, XIV., Múzeumi negyed
- Sopron Zsinagóga hasznosítása
országos nyílt pályázat
- Debrecen, Intermodális Közösségi Közlekedési Központ
- Budapest, MNSK Velodrom
kétfordulós meghívásos pályázat
- Őrmező, Intermodális Közlekedési csomópont (2012-ben indult)
2 db ötletek gyűjtésére irányuló pályázat folyt le, melyek – észrevételeink, segítő szándékunk ellenére - egyedi rend szerint bonyolódtak
5 db tervpályázattal kapcsolatban történtek egyeztetések, levelezések, melyeket a kiíró visszavont, vagy az előkészítés megszakadt (Budapest XIII. Dagály Fürdő, MVH épület, Mikszáth tér, Érd óvoda, Badacsonytomaj Balaton-kapuja)
2 db diákoknak meghirdetett tervpályázatot véleményeztünk (Kingspan, Budapest Római part)
Statisztikai adatok az elmúlt évek pályázatairól:
2005. Budapest: 26 Vidék: 41 Összesen: 67
2006. Budapest: 13 Vidék: 33 Összesen: 46
2007. Budapest: 9 Vidék: 14 Összesen: 23
2008. Budapest: 8 Vidék: 12 Összesen: 20
2009. Budapest: 5 Vidék: 9 Összesen: 14
2010. Budapest: 4 Vidék: 1 Összesen: 5
2011. Budapest 4 Vidék: 2 Összesen: 6
2012. Budapest 8 Vidék: 2 Összesen: 10
2013. Budapest: 3 Vidék: 4 Összesen: 7
A tervpályázatok száma továbbra is nagyon kevés, lényeges változás nem történt.
A MÉK tervpályázatokhoz általánosan kapcsolódó munkája:
A MÉK Tervpályázati Munkabizottsága kidolgozta a tervpályázatok kezelését, lebonyolítását segítő online rendszert, mely megkönnyíti a pályázatok kiíróinak, és résztvevőinek munkáját. A rendszer lehetőséget ad arra, hogy egy honlapon keresztül letölthető legyen a pályázati kiírás (irat- és tervanyagok), a pályázó a rendszer által automatikusan generált kóddal azonosítható, ezzel a pályázat titkossága biztosított. A kérdések és a válaszok az on-line rendszeren keresztül bonyolíthatóak.
A második ütemben lehetővé szeretnénk tenni a pályázati tervek elektronikus feltölthetőségét, ez az ütem tesztelés alatt áll. A tervek kinyomtatás nélkül történő bírálatához szükséges minimális technikai hátteret meghatároztuk.
Az építészeti tervezés minimum díját meghatározó rendelethez kapcsolódva felülvizsgáltuk a tervpályázatok díjazását. Tanulmányoztuk az osztrák tervpályázati rendszert, melynek jogi alapja az osztrák kamara által kiadott tervpályázati szabvány (Wettbewerbsstandard Architektur 2010). Ezt, mint előképet felhasználva elkészült egy tervpályázati díjszabás tervezet, melyben a díjazásra fordítandó összeg a tervpályázat jellegétől, méretétől és a Kiíró által bekért munkarészektől függ. Mivel a minimum díj rendelet egy kormányhatározattal lekerült a napirendről, a tervpályázati díjszabás egyelőre kamarai ajánlás marad.
2012. év elejétől van érvényben a tervpályázatokat szabályozó új 305/2011. (XII.23.) Kormányrendelet, mely csak néhány típusú tervpályázat lefolytatását teszi lehetővé. Az ebben szereplő előírások szerinti egyszerű meghívásos tervpályázat lebonyolítására az elmúlt 2 évben még egyáltalán nem került sor. A kiírók bonyolultnak tartják ezt az eljárást, pedig a korábbi – valóban és nem csak nevében – egyszerű eljárásra továbbra is lenne igény.
2013 decemberében kidolgoztunk egy javaslatot a tervpályázati kormányrendelet módosítására, mely lehetővé tenné egyszerű meghívásos és kétfordulós tervpályázat bonyolítását, a különböző tervpályázati fajták egymásra épülését, valamint referencia pályázat lefolytatását.
A Liget Budapest Nemzetközi Építészeti Tervpályázattal kapcsolatos 305/2011. (XII.23.) tervpályázati kormányrendelet módosításának egyeztetésében részt vettünk, véleményünkre, tapasztalatunkra figyeltek. Az ez évi parlamenti választások miatt nagyobb változtatásokra most nem volt lehetőség. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban ígéretet kaptunk arra, hogy az EU-s irányelvek változása miatt még ez évben szükséges rendeletmódosításoknál visszatérünk a kamara változtatási javaslataira.
Budapest, 2014. március 13.
Kalo Emese
MÉK elnökségi tag
