Előszó
a MÉK szabványgyűjteményhez
Az 1995. évi XXVIII. Törvény a nemzeti szabványosításról önkéntessé tette a szabványok alkalmazását, elsősorban az EU-hoz való csatlakozásunk előfeltételeként, az EU-ban megfogalmazott és alkalmazott, piacgazdasági, fogyasztóközpontú szemléletmódot követő magatartás miatt, annak érdekében, hogy az államot, mint a korábban a szabványalkotás fő finanszírozóját és fő érdekeltjét függetlenítsék a szabványalkotástól, és szerepét áthelyezzék a piacgazdaság szereplőire.
(Ez a törekvés a szerzőjogi törvénnyel is összhangban született, hiszen a törvénnyel kötelezővé tett szabványokat, amint a jogszabályokat sem, nem védi a szerzői jog.)
A szabványok célja nem változott, a fogyasztó érdekében a technika fejlődését figyelembe véve, minimális minőségi szintet követel meg.
Az önkéntesség három módon alkalmazható, azzal a megjegyzéssel, hogy nyilván mi döntjük el melyik szabványokat választjuk ki a 23000 érvényben lévőből:
- szabvány betartása,
- szabványban meghatározott egyenértékű megoldás,
- a technika fejlődése által újítás bevezetése a szabványnál jobb megoldás (magasabb minőség) érdekében, melyet független tanúsító szerv feleltet meg a szabványnak.
Az alapvető követelményeknek való megfelelést a legegyszerűbben a szabványok alkalmazásával, vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás használatával tudjuk teljesíteni, erről nyilatkoznunk kell minden egyes tervezési munkánál.
2010. februárjában szakmánkat érintő teljeskörű szabványgyűjtést készítettünk, hogy feltérképezzük az építészetet közvetlenül és közvetetten érintő szabványokat, valamint a bevezetett, érvényben lévő angol nyelvről fordítandó szabványok mennyiségét. Az itt közzétett excel táblázat az, amelybe összegyűjtöttük azokat a legfontosabb szabványokat, amiket az építész tervezési munkáink során alkalmazunk. Azóta követjük nyomon változásaikat, fordításaikat, újbóli megjelenésüket és a táblázat újabb kiadásaiban frissítjük a gyűjteményt.
Az építészetet, tájépítészetet, műemlékvédelmet, belsőépítészetet érintő szabványokat főként az alábbi csoporton belül találjuk:
2010. júliusában a MÉK belépett a Magyar Szabványügyi Testület tagjai sorába, felismerve azt az egyedülálló lehetőséget, amit a szabványok a piaci szereplők versenyhelyzetében jelentenek, elsősorban nemzetközi szinten. Ugyanakkor a szabványalkotásban résztevő kamarai tagok szabvány bizottságonként legalább egy szavazattal támogathatják építészkamarai érdekkörben álló szakmai oldalról a készülő szabványokat.
Az excel táblázat használatáról egy magyarázó leírás készült. A makrókat a kereséséhez engedélyezni kell.
2022. január
- Szabványgyűjtemény használati útmutató
- Szabványgyűjtemény Excel kereső makróval (2022 december)
Archív anyagok:
- Szabványgyűjtemény Excel kereső makróval (2021 december)
- Szabványgyűjtemény Excel kereső makróval (2021 július)
- Szabványgyűjtemény Excel kereső makróval (2021 január)
- Szabványgyűjtemény Excel kereső makróval (2020 július)
- Szabványgyűjtemény Excel kereső makróval (2020 január)
- Szabványgyűjtemény Excel kereső makróval (2019 július)
- Szabványgyűjtemény Excel kereső makróval (2017 május)
- Szabványgyűjtemény Excel kereső makróval (2018 március)
- Szabványgyűjtemény Excel kereső makróval (2018 június)
- Szabványgyűjtemény Excel kereső makróval (2018 december)
Elfogadva a 8/2022. (11.18.) sz. MÉK Kgy. határozattal.
Kapcsolódó linkek:
A MÉK 2022. november 18-i Küldöttgyűlésének határozatai
Letöltendő melléklet:
MÉK 2023. évi költségvetés
Elfogadva a 8/2021. (09.30.) sz. MÉK Kgy. határozattal.
Módosítva az 5/2022. (03.31.) sz. MÉK Kgy. határozattal.
Kapcsolódó linkek:
https://mek.hu/index.php?link=A_MEK_2021_szeptember_30_i_Kuldottgyulesenek_hatarozatai
https://mek.hu/index.php?link=A_MEK_2022_marcius_31_i_Kuldottgyules_hatarozatai
Letöltendő melléklet:
MÉK 2022. évi költségvetés
MÉK 2022. évi költségvetés módosítása
Elfogadva a 6/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy határozattal.
Módosítva a 27/2021. (05.18) és a 34/2021. (05.28.) sz. MÉK elnökségi határozattal.
Kapcsolódó linkek:
https://mek.hu/index.php?link=A_MEK_2020_szeptember_11_i_Kuldottgyulesenek_dontesei
https://mek.hu/index.php?link=A_MEK_Elnoksegenek_2021_evi_hatarozatai
Letöltendő melléklet:
2021 MÉK költségvetés
2021 MÉK költségvetés módosítása
Tervpályázati kiírás minták
Az itt található Tervpályázati Útmutató és Tervpályázati kiírás minták célja, hogy segítséget nyújtsanak a tervpályázatot kiíróinak a pályázat előkészítésében, a lebonyolításában, a bírálatában és az eredményhirdetésében is, a jól használható és szakszerű kiírás elkészítésével.
A mellékelt dokumentumok munkaközi állapotú, de szerkeszthető word ( .docx ) formátumban letölthetőek és felhasználhatóak.
Kérjük amennyiben kérdése van vagy hibát talált jelezze a mek@mek.hu email címem.
Dokumentumok:
Hatályos jogszabályok: https://mek.hu/index.php?menu=jogszabalyok 3.3. és 3.4 pont
Elfogadva a 14/2019. (12.02.) sz. MÉK Kgy határozattal.
Kapcsolódó linkek:
https://mek.hu/index.php?link=A_MEK_2019_december_2_i_Kuldottgyulesenek_hatarozatai
Letöltendő melléklet:
2020 MÉK költségvetés
Elfogadva a 11/2018. (11.30.) sz. MÉK Kgy. határozattal, módosítva a 6/2019. (05.31.) sz. MÉK Kgy. határozattal.
Kapcsolódó linkek:
https://mek.hu/index.php?link=A_MEK_2018_november_30_i_Kuldottgyulesi_hatarozatai
https://mek.hu/index.php?link=A_Magyar_Epitesz_Kamara_Kuldottgyulesenek_2019_majus_31_i_hatarozatai
Letölthető dokumentum:
2019 MÉK költségvetés
2019 MÉK költségvetés - módosított
Elfogadva a 18/2017. (11.10.) sz. MÉK Kgy. határozattal, módosítva a 6/2018. (05.25.) sz. MÉK kgy határozattal.
Kapcsolódó linkek:
https://mek.hu/index.php?link=A_MEK_20171110_i_Kuldottgyulesenek_hatarozatai
https://mek.hu/index.php?link=A_MEK_20180525_i_Kuldottgyulesenek_hatarozatai
Letölthető dokumentum:
Kamaránk emblémáján és weboldalának fejlécén egy régi kapuzat látható felesben fotó és rajzi megjelenésben. Erről a kapuzatról adunk tájékoztatást érdeklődő tagjaink számára.
A kapu az esztergomi királyi palota kápolnájának oldalsó falán található, keletkezése III. Béla király palotaépítéséhez kötődik, amely 1180-85 között létesült. A királyi magánkápolna nyugati fő homlokzatában nyílik a bélletes román kori főbejárat, felette látható a kb. négy méter átmérőjű rózsaablak. A kapun belépve a kápolna keresztboltozatos hajójába jutunk, amelyet a szentély felé diadalív határol el. A szentély egészen különleges architektúrát mutat, kettős oszlopok veszik körül. A mi kapunk a hajóból nyíló és mellékterekbe vezető, egymással szemben levő kapuk egyike.
Az esztergomi középkori palota a török kor pusztításai miatt letarolva, egy ágyúbástya alatt rejtőzött, saját romjaival betöltött helyiségekkel. Rendszeres feltárása 1934-38 között folyt a Műemlékek Országos Bizottságának, személy szerint Gerevich Tibor, Lux Kálmán irányításával, a helyreállítás Lux Géza építészeti tervei szerint, Várnai Dezső helyszíni építészeti kutatásaira támaszkodva történt. A helyreállítás akkori módszertana előremutató volt: Az eredeti, megtalált épületrészekhez tégla és modern vasbeton födém kiegészítéseket alkalmaztak. Egyedüli kivétel a kápolna volt, ahol annyi építészeti kőelem, töredék került elő, freskókkal a felületükön, hogy a boltozati rendszer hitelesen helyreállítható volt.
A kápolna belső terének kitisztítása során egyértelműen kirajzolódott a hajó, amelynek mind északi, mind déli irányba volt egy-egy átjárója, kapuja. Ezek kávája meglehetősen szétroncsolódott, de a padlószinten szerencsésen a helyükön voltak a kapubéllet tartóoszlopainak lábazatai. A leletek közt sok olyan kőelem került elő, amelyek eredeti helyét az építészeti kialakításban betöltött szerepük tisztázásával lehetett azonosítani.
A tört – másként cikk-cakkos – pálcatagos íves kőelemeket Lux Kálmán a körablak részeinek tartotta. Megbízta Várnai Dezsőt, hogy próbálja összeállítani. Várnai azonban megállapította, hogy a két oldalsó átjáró záróívét képezik a kövek. Ezeket sikeresen a helyükre is illesztette.
„Mindjárt az első összeállítási kísérlet nem várt eredményt hozott. Kiderült ugyanis, hogy ez a kísérlet nem egy teljes kört eredményezett, hanem közel két félkörívet. Igen ám, de még csak nem ugyanazzal az átmérővel. Az egyik félkörív cca. 20 cm-rel volt nagyobb, mint a másik. Most már szerintem csak az volt a kérdés, hogy a feltárt falmaradványok között hol van két ajtónyílás, ahol ez a méretdifferencia mutatkozik. Az már kétségtelen volt, hogy az ún. körablak nem a tetőtér bevilágítója lehetett, hiszen „belső oldalai”is freskókkal borítottak voltak. (…) Ezek után most már kézenfekvő volt, hogy a két hasonló kapuív egymással szemben az északi és déli oldalkápolna kapujának íve lehetett, nem más, ugyanis itt a küszöbméterek árulkodtak (az egyik 1,05, a másik 1,25 m fesztávú)” - írta Várnai Dezső 1972-ben kelt utódokumentációnak nevezett emlékiratában.
A Magyar Építész Kamara emblémájában szereplő kapuzat tehát egy Árpád-kori magyar királyi és egy újkori (műemlékhelyreállító) építészeti alkotás csúcspéldája, jelentős magyar emlék eleme, így hát bátran felvállalhatja a magyar építész társadalom az országos kamara szimbolikus ábrájaként.
Dr. Vukov Konstantin
MÉK Műemlékvédelmi tagozat vezetője
